Nah. Ígértem, hogy bemásolok egy-két olyan sztorit, amit régen írtam. Találtam vagy 6ot xDD Azt hittem vagy kettőt írtam:D Egyébként elolvastam őket, utána fél óráig röhögtem xDDD Nah ittvan, persze egy két nevet-mondatot átírtam, hogy ne legyen annyira felismerhető :DD:
"Gyűlölve" szeret
Megvártam míg Laci elmegy otthonról a biciklijével. Odamentem a házukhoz és bekopogtattam. Néhány másodperc múlva az ajtó kinyílik. Laci anyukája áll az ajtóban.
Én: Csókolom! Itthon van Laci?
Anyja: Laci? A fiam?
Én: Ö...igen! De miért tetszett olyan furcsa lenni?
Anyja: Ja, csak mert én mindig Alexnek hívom a fiamat.
Én: Alexnek? (mosolygok) Miért pont Alexnek?
Anyja: Hát, mert az a második neve. Már kiskora óta így hívom, de csak én. És te ki vagy?
Én: Jaj, bocsánat! Koleszár Éva vagyok. Lacinak a barátnője.
Anyja: A barátnője? De neki nincs is barátnője, tudtommal...
Én: Nem beszélhetnénk ezt meg odabent?
Anyja: Ja, de persze! Gyere be!
Én: Köszönöm. Még jó is, hogy nincs itthon Laci, így legalább nyugodtan beszélhetünk.
Anyja: Na, mi van azzal a barátnőséggel?
Én: Hát...tetszik tudni...tényleg én vagyok Laci barátnője...csak a szüleinek nem akarta elmondani.
Anyja: És...és..mióta vagytok együtt??
Én: Hát..elég régóta. Április másodikán ismerkedtünk meg, és június elején jöttünk össze.
Anyja: Hát az tényleg régóta van! És hogy tudta eddig titkolni???
Én: Elég ügyesen! Még a suliban sem tudják, csak a közeli barátok.
Anyja: És miért nem mondta eddig el??
Én: Tetszik tudni...
Anyja: Jaj hagyjuk már ezt a tetszikezést..Nyugodtan tegezz!
Én: Hát jó. Tudod, Laci erősen panaszkodott a családjára. Hogy sokmindent nem tetszenek..bocs, nem engedtek neki.
Anyja: Mi?? De hát itthon soha nem veszekedtünk!
Én: Próbált nyugodt maradni. Ha hazajön és megkérdezed tőle, hogy ki vagyok, valószínű, hogy úgy tesz mintha nem ismerne. Nem fog bevallani semmit.
Anyja: De azért megkérdem..Hátha mégis. Ja bocs, de tulajdonképpen hogy is hívnak?
Én: Koleszár Éva
Anyja: Ja tényleg!
Én: Na nekem most már mennem kell....
Anyja: Bocs, de te hol laksz?
Én: XY-on..., de ide járok az iskolába.
Anyja: És hol ismerkedtetek meg?
Én: A suliban!
Anyja: Aha!...na menj, mielőtt Alex, vagyis Laci hazajön. Szia!
Én: Szia!
Elindultam az állomás felé. Aztán persze le a baloldali úton egészen a mi utcánkig.
Később Laciéknál:
Laci: Helló anya!
Anyja: Szia! várj csak!
Laci: Tessék?
Anyja: Ismered Koleszár Évát?
Laci: Nem. Miért?
Anyja: Mert ma felkeresett és azt mondta, hogy a te barátnőd.
Laci: Mi...??
Anyja: Nyugodtan elmondhatod. Nem fogok megharagudni. Egész helyes lány!
Laci: Én elmondanám, de nem tudom, hogy mit?! Nem ismerem ezt a Koleszár Évát, és akármit is mondott neked: nem a barátnőm!
Anyja: Jaj, Alex! Miért kell titkolni??
Laci: De hát nem ismerem!!! Amúgy meg hogy néz ki??
Anyja: Ezt te tudod a legjobban.
Laci: De mégis..Mondd el!! (mérgesen)
Anyja: Hosszú fekete hajú, és kb akkora mint te és ...
Laci: Szemüveges?
Anyja: Igen. Na látod, hogy ismered!!
Laci morog. Bemnt a szobájába, és jól becsapta az ajtót.
Másnap egész délelőtt nem láttuk egymást, mert reggel kocsival mentem a suliba, meg meglátogattam Gabit és Nórát. Aztán délután a buszra vártam és jött Laci.
Laci: Szia ÉVA! (gúnyosan és mérgesen)
Én: Szia Alex! (nevetve)
Laci lekevert egy pofont nekem. Könnybe lábadt a szemem.
Én: Ezt nem vártam volna tőled! (megvetően)
Elfutottam a suliba. Laci egy pillanatig várt, majd utánam rohant.
Laci: Várj Katherine*! Én...!
Én: Hagyjál békén! (mondom sírva)
Laci: De ..én tényleg...nagyon sajnálom..
Én: AZT MONDTAM HAGYJÁL BÉKÉN!!!!
Ordítottam mérgesen. Majd Laci felé fordultam és elkezdtem ütni. Laci megölelt és így lefogott.
Én: Engedj el!! Nem hallod?? Engedj...
Mondtam sírva, majd Laci hirtelen megcsókolt. Kivontam magam a karjaiból és elfordultam.
Laci: Nagyon haragudtam rád...De akár igaz is lehetne...
Én: (szipogva) ..hogy mi?.. és akkor mi volt ez a pofon?
Laci: Csak nagyon haragudtam rád!
Én: És akkor adsz egy pofont és ennyivel el van intézve???
Laci: Nem! Dehogy, csak .... nem tudom, mi ütött belém. Soha nem csináltam ilyet! Főleg nem egy lánnyal!
Ránéztem.
Én: Mi volt ez a csók?
Laci: Az...érzelmeim!...és te..miért hazudtál anyámnak?
Én: (mosolyogva) ..az érzelmeim miatt.. (komolyan) Laci..én szeretlek.
Laci megcsókolt. THE END
*a történetben Katherine a nevem, mint ahogy itt a felhasználónevem:D
XDDDD hát ez nagyon karaj:D
Le akartam írni egy másikat is, de már nincskedvem, úgyhogy lépek, bye :D
Utolsó kommentek