"Tengernyi gond között nincs semmi jó..."

Valami baja van. Beteg. Van egy sejtésem, de nem mondja.

Kegyetlenül utálok élni.

Eljött hát végre a várva várt január 25.
És el is múlt.
Elég sok minden történt azóta. Vizsgák, nevetések, veszekedések.... És az elhatározás, hogy elfelejtem Őt. Tényleg elszállt belőlem minden remény, vagy inkább én oltottam ki magamból mindet. Mert már nem akarom ezt. Tudom, hogy nagyon jó lenne, ha nyíltan és szabadon szerethetném Őt, s Ő is engem, de ez már nem lehet. Úgyhogy csak egy megoldás van.

Tervezések... 9 napig nem voltam gépnél. 9 napig nem beszéltem vele. Tudta. Eldöntöttem, hogy legalább 31-ig nem is megyek fel se msnre, se máshova. Hát persze. Egyből felnéztem, bár rejtve. Egyből jött a cset is. És fent volt. Írt: "Te még élsz?", "mi a baj?". aztán be is jött: "rég nem voltál...". 
Ennyit az ígéreteimről :D

De most jó volt.
Nem bántam meg.
De mégis van bennem egy rossz érzés... :( És ezt akarom én megszüntetni, végleg.

Drága Klau! Szoktad még olvasni a blogomat? Kérlek jelezd, ha így van... :D

https://www.youtube.com/watch?v=d_k3mYY_qMQ

Nem tudom felfogni. Hallgatom ezt a számot, és egy annyira ismerős, távoli-s közeli, jó és egyben kurva szar érzés kerít hatalmába. Az ősz. Benne van Ő is. Benne van a suli. Az egész nyomorúságos érzés. Benne van Robi, aki mutatta a zenét. S benne van a suli, Laci, a múlt, a jövő s a jelen minden mennyiségben. Olyan vészjósló. Olyan borzasztó, de valahogy vonz is magához, hogy hallgassam egyfolytában. Mintha ősszel egész nap ezt hallgattam volna. Ami valamilyen szinten igaz, sokat hallgattam, főleg reggel mikor mentem a suliba.De azért nem egész nap. És szerintem akkor hallgattam, mikor Ő még nem volt sehol. És mégis, hozzá is kapcsolódik. Néha sírni lenne kedvem.

Benne van ebben az érzésben mindenki, akit valaha ismertem, vagy nem ismertem, de aki valaha is szerepet játszott az életemben, mégha csak egy pillanatig is... És olyan vészjósló. Ajh... :(

Mi van velem? Mi történik velem? Ki vagyok én? Hol van mindenki? Mikor szükségem lenne rájuk, hol vannak? Nekik miért nincs rám szükségük? És miért zavar, hogy nekik nincs rám szükségük? Miért érdekel más véleménye? Miért akarom, hogy elfogadjanak? És én miért nem fogadom el önmagam? Miért hiányoznak? Miért várok? Miért várok rájuk? Miért várok valakire? Miért csak ülök itt? Miért nem vagyok vidám? Miért vágyom a szerelemre? Miért félek a jövőtől? Miért félek, hogy elhagynak? Miért félek az újtól? Miér nem nevetek? Miért vágyom a romantikára?a kedvességre? az igaz bókokra?

hm, hagyjuk. nem is kell bók, mert mind hamis. a legszebb bók az lenne, ha valaki mosolyogva és szeretettel nézne rám, mikor meglát...

na bye

Egyikőjük sincs fent. Ez elég fura. Főleg, hogy Ő nincs fent..ilyekor asszem mindig van. Főleg mostanában. S főleg mert most beteg is. De nem aggódom. Úgy értem, nem "érzem hogy lesz valami". Csak rossz így. Hogy mintha minden darabokra hullna...

Valamelyik nap a Lánnyal beszéltem. Aztán mondta, hogy Ő felhívta. Na mondom jólvan..
Rögtön beszéltem Vele, de nem akartam hm..rátámadni. Elkezdtem beszélni arról, hogy mi tulajdonképpen kik is vagyunk egymásnak? Mert szerintem többek, mint szimpla barátok... És hogy az érzéseim nem hiszem hogy számítanak (azt mondta, de igen -.-). És próbáltam elmondani neki valamit..de nem sikerült. Aztán minden oké volt, mert mondott nekem valami olyasmit, ami hm..nagyon jól esett, vagy hát igen, valami ilyesmi.
De ma meg. Igaz nem ettől akadtam ki, hanem mert a hülye boltban nem találtam semmit amit akartam, hülye szülők, vásárolni se lehet velük xDD Najó, karácsonyra akartam valamit..kis apróságot még, na de mindegy. A lényeg, hogy utána feljöttem msnre, kiakadva, erre meglátom a Lány kiírását ... Totál kibuktam, de nem baj. Énis kiírtam valamit, amit Neki akartam elmondani..csak nem sikerült.
A lényeg, hogy azt szerettem volna, hogy ZÁRJON le vele mindent!! És csak úgy kezdjen bele egy újba!! Vagyis mondja meg a Lánynak, hogy vele totál vége. NE reménykedjen abban, hogy néhány hónap múlva újra együtt lesznek. S ne akaszkodjon rá. Oké, hogy barátok, de ÉN is a barátja vagyok!! Én mikor írtam ki neki msnre bármit is??? És mikor vártam el, hogy hívogasson????? pffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffffff

A lényeg: ha tényleg tudunk erről beszélni... és normális lesz, és tényleg megérti, hogy mit akarok, akkor jó. De ha nekem azt mondja, hogy Ő azt csinál amit akar..akkor fel is út, le is út. (Mert persze tényleg azt csinál amit akar, de NE játsszon már velem!!! Ne hitegessen- megint!!- ha közben bármelyik pillanatban azt mondhatja, hogy "jaj bocsii, de újra összejöttem vele"...mert akkor már tényleg nem tudom mit csinálok.) Csak annyit kérek, hogy amíg engem "hódít", addig NE LEGYEN SENKI MÁS!! Se az ex..se senki!! Vagyis az EX főleg ne!! Ha már szakítottak!! az ISten áldjameg!!

na báj.
 

Egyszerűen csak a szokásos: nagyon szarul vok. Ennyi.

Pár napja akartam írni. Csak mindig elfelejtettem. Kibékültem velük. Először tök jó volt, most viszont szar. Főleg, hogy sejtem: most is együtt vannak valamerre. Mint tegnap. Tegnap Neki mondtam egy-két dolgot...szerintem sejti, hogy mit gondolok.

Nem tudok mit kezedni magammal, rossz, hogy rosszul érzem magam. De nem tudok mit tenni..szeretnék Vele lenni...

Lehet megyek játszani.