"Tengernyi gond között nincs semmi jó..."

https://www.youtube.com/watch?v=d_k3mYY_qMQ

Nem tudom felfogni. Hallgatom ezt a számot, és egy annyira ismerős, távoli-s közeli, jó és egyben kurva szar érzés kerít hatalmába. Az ősz. Benne van Ő is. Benne van a suli. Az egész nyomorúságos érzés. Benne van Robi, aki mutatta a zenét. S benne van a suli, Laci, a múlt, a jövő s a jelen minden mennyiségben. Olyan vészjósló. Olyan borzasztó, de valahogy vonz is magához, hogy hallgassam egyfolytában. Mintha ősszel egész nap ezt hallgattam volna. Ami valamilyen szinten igaz, sokat hallgattam, főleg reggel mikor mentem a suliba.De azért nem egész nap. És szerintem akkor hallgattam, mikor Ő még nem volt sehol. És mégis, hozzá is kapcsolódik. Néha sírni lenne kedvem.

Benne van ebben az érzésben mindenki, akit valaha ismertem, vagy nem ismertem, de aki valaha is szerepet játszott az életemben, mégha csak egy pillanatig is... És olyan vészjósló. Ajh... :(

Mi van velem? Mi történik velem? Ki vagyok én? Hol van mindenki? Mikor szükségem lenne rájuk, hol vannak? Nekik miért nincs rám szükségük? És miért zavar, hogy nekik nincs rám szükségük? Miért érdekel más véleménye? Miért akarom, hogy elfogadjanak? És én miért nem fogadom el önmagam? Miért hiányoznak? Miért várok? Miért várok rájuk? Miért várok valakire? Miért csak ülök itt? Miért nem vagyok vidám? Miért vágyom a szerelemre? Miért félek a jövőtől? Miért félek, hogy elhagynak? Miért félek az újtól? Miér nem nevetek? Miért vágyom a romantikára?a kedvességre? az igaz bókokra?

hm, hagyjuk. nem is kell bók, mert mind hamis. a legszebb bók az lenne, ha valaki mosolyogva és szeretettel nézne rám, mikor meglát...

na bye

"- Kivettem Wilbur Smith-t a könyvtárból.
 - És mit szólt a könyvtárosnő?
 - Hát mondta, hogy...gratulálok. Mittomén." xDDD

Nah..mais annyi mindent akartam írni.
De mire ide jutottam, már nincs kedvem leírni ezeket. xDD

De mégis.

Beszélgettem Vele a szerelemről, az "igaziról". Még amikor Barátnőmmel járt.
Elmondta, hogy eddig két lányt szeretett igazán, és hogy Neki mind a kettő az "igazi" volt... De én mondtam, hogy ez hülyeség. Egy embernek nem lehet két "igazija". két "nagy Ő"-je. Csak egy. De Ő azt mondta, fél, hogy elveszítette a "nagy Ő"-t. Én meg monodtam, hogy nem veszítette el. Nem ők voltak azok. Nem az a két lány. Ha ők lettek volna, még mindig szeretné őket...és mindenáron küzdene értük. De nem így van. Erre bólintott rá. Vagyis, hogy igazam van.

Aztán néha feltettem magamnak a kérdést: Mi van ha az én "nagy Ő-m" nagyon boldog, van barátnője, és semmiképpen nem hagy ná el? Mi van, ha az én "nagy Ő-m" rossz lánnyal jár? Nem pedig azzal akivel kellene. Persze itt egyáltalán nem Rá gondoltam. Hanem valaki másra. Akit nevezzünk a Srácnak.

Ha nem tartanám ennyire magam, már rég beleestem volna...(talán azt mondhatom, hogy újra...). Mégis. A Srác pont olyan, mint amilyenre mindig is vágytam. Annak ellenére, hogy személyesen sose találkoztunk.

Valahogy mindig éreztem, hogy ő milyen, hogy mit tenne egy adott helyzetben, talán kicsit hasonlítottunk is..., éreztem, hogy jó ember, hogy nagy benne a szeretet és a segítőkészség.

És fel is néztem rá mindig.

...

Úgy gondoltam, és Neki is ezt akartam mondani, hogy a "nagy Ő-k" mindig megtalálják egymást. A sors mindig összehozza őket. De mégis van olyan ember, aki egyedül éli le az életét, és egyedül hal meg. Akkor itt hol volt a "nagy Ő"?? Mert ha el is veszítette...kellene, hogy újra visszakapja, nem?

Mi van, ha a Srác az én "nagy Ő-m"? Akkor velem kellene, hogy legyen...de abban biztos vagyok, hogy inkább megölném magam, minthogy szétválasszam a Srácot a jelenlegi barátnőjétől. Mert tudom, hogy mennyire boldog. Ő is és a barátnője is.

Azt hiszem, hülyeség lenne azt gondolni, hogy a Srác "hozzám tartozik" :)) De tény, hogy az én "nagy Ő-m" is hasonló srác...:)

Hát érdekes. Ezen gondolkodtam reggel a buszon, miközben azt a számot hallgattam, amit az előző bejegyzésemben írtam.

Egyébként, csak hogy félreértés ne essék, ha azt írom h: Ő, Neki, Rá, stb. Tehát nagy kezdőbetűvel, akkor arra az illetőre vonatkozik, akiről az első bejegyzéseimben írtam xDD Bár inkább kitalálok neki egy nevet...

Legyen ernŐ xDD najo nem. Ö fogalmam sincs xDD Bár nem hiszem, hogy olyan sűrűn fogok még róla írni xDDD legyen ööööööööööööööööööööööööööö
Csillagomcsillagom. Ezaz. Csillagom. Nem azért mert az enyém. Nem azért, mert még jelent valamit. Hanem azért, mert egyszer hívtam Csillagomcsillagomnak xDD Csillagom. Szal Csillagom. Csak mert nem akartam már olyat h "Kamus" "Hűtlen" :DDDD stb. :D Jóez xD

na bye all xDD