"Tengernyi gond között nincs semmi jó..."

Eljött hát végre a várva várt január 25.
És el is múlt.
Elég sok minden történt azóta. Vizsgák, nevetések, veszekedések.... És az elhatározás, hogy elfelejtem Őt. Tényleg elszállt belőlem minden remény, vagy inkább én oltottam ki magamból mindet. Mert már nem akarom ezt. Tudom, hogy nagyon jó lenne, ha nyíltan és szabadon szerethetném Őt, s Ő is engem, de ez már nem lehet. Úgyhogy csak egy megoldás van.

Tervezések... 9 napig nem voltam gépnél. 9 napig nem beszéltem vele. Tudta. Eldöntöttem, hogy legalább 31-ig nem is megyek fel se msnre, se máshova. Hát persze. Egyből felnéztem, bár rejtve. Egyből jött a cset is. És fent volt. Írt: "Te még élsz?", "mi a baj?". aztán be is jött: "rég nem voltál...". 
Ennyit az ígéreteimről :D

De most jó volt.
Nem bántam meg.
De mégis van bennem egy rossz érzés... :( És ezt akarom én megszüntetni, végleg.

Drága Klau! Szoktad még olvasni a blogomat? Kérlek jelezd, ha így van... :D

Hm. Lehet most már itt az ideje, hogy leírjam mi is történt. De csak röviden, a lényeget.

Kiderült, hogy Ő a Barátnőmmel is kavar, meg velem is akart xDDD. Meg még közben más lányokkal is kavar...szóval ennyi. :D Barátnőm szólt:) , még időben.... nemsok kellett hozzá, hogy találkozzam Vele:S

Bevallom, néha még fájdalmasan gondolok erre az egészre. Mert még mindig nem nagyon tudom elhinni... Hogy ennyi ideig képes volt nekünk hazudni...

Pedig ezerszer is elképzeltem milyen lesz, ha találkozunk, és hogy mit csinálunk majd.
Hogy milyen lesz a szüleimmel, hogy majd sétálunk, ilyenek.
De jobb ez így. Mert ő volt a fal Barátnőm és köztem. Így legalább Barátnőmmel kibékültem :) És megszabadultam, egy féregtől...