Partiképeket nézegetek. És közben átmentem egy két fázison:
1. Kik ezek?
2. Kik járnak ide???
3. Ki ez te Móóóóóóóóóóni??
4. Vetkőző nő? cöh..
5. Csak az ilyen tökéletes alakú nők tetszenek a pasiknak? :S
6. Ilyen izé idétlen 'partiszemüveg" egy pasin... Már nekünk is az ilyen metroszexuális, "tökéletes" pasik jönnek be??
7. Miért nem tudjuk egyszerűen csak a belső szépséget látni? Vagy miért csak azt tartjuk szépnek ha egy nő 90-60-90-es méretekkel rendelkezik (mindenesetre se narancsbőr, se szeplő, se súlyfelesleg, se pattanás...), tökéletes smink, műköröm, tökéletes frizura, "menő" ruhák? Csajoknál meg miért az jön be mostanában, ha a pasi kicsit olyan már mint egy nyálgép, "menő" ruhák, belőtt haj (vasalt, festett, egyebek..)?
TUDOM, hogy énis nagyon hajazok a külsőségekre:S De azt is tudom, hogy ezt NEM SZERETEM, és NEM AKAROM. De volt már olyan, hogy egy srác nem tetszett egyáltalán, de amint megismertem, és meg is kedveltem, baromira bejött.... De mégis. Ha előre látom, hogy nem tetszik, lehet szóba se állnék vele... Najó azért ennyire nem durva a helyzet, szóbaállok én bárkivel, de lehet, hogy elkönyvelném egyből magamnak, hogy ha első látásra (vagy épp másodikra) nem jön be, akkor már barátságnál többet biztos hogy nem szeretnék tőle....
És ez elég rossz.
Pedig.. néha annyira meg tudom látni a jót. Néha annyira szeretem a srácokat... Olyan édesek, mikor a koliban félszegen rám köszönnek a folyosón, vagy amikor mosolyogva, de mégis elpirulva oda-odapillantanak a konyhában. Vagy amikor meghívnak egy italra, és azt mondják, engedjem már meg, hogy ők fizessenek... Szeretem amikor poénkodnak nekem, hogy megnevettessenek, vagy amikor felheccelnek, de utána magukhoz ölelnek, hogy ne haragudjak rájuk... Szeretem, amikor bociszemekkel néznek rám, amikor valami rosszat tettek... Szeretem, amikor kedvesen hagyják, hogy mondjuk meg, mi legyen... Vagy amikor aggódnak, ha beteg vagyok, és szigorú tekintettel mondják, hogy azonnal feküdjek le/mérjem meg a lázam/ vegyek be gyógyszert, stb... És szeretem azt is, amikor udvariasak, kinyitják az ajtót előttem, előreengednek.. vagy amikor kiállnak értem.. megvédenek akkor is, ha épp nem nekem van igazam...
Najó kicsit belementem... nem teljesen ilyen jellegű dolgokat akartam írni, de azért ezeket tényleg szeretem.
Na mindegy...
Utolsó kommentek