Veszekedtünk. Vagyis megint ő veszekedett... Most meg az volt a baj, hogy miért nem írok rá állandóan... két napja meg az volt, hogy túl sokat beszélünk... annyira nem értem már, miért ilyen. Cinkesnek mondott, meg nem hitt nekem. Azt mondta nem érdekli már hogy mi van, nem érdekli, hogy kedvelem-e vagy sem. Úgyhogy elköszöntem tőle.. végleg:
"najó akkor tessék, légy boldog"
"te légy boldog..."
:S
Most ha elemezgetni szeretném... TUDOM, hogy kedvel. Ebben tényleg biztos vagyok. De ha csak barátként tekint rám, akkor miért veszekedett megint??? Miért zavarta akkor az, hogy nem írok rá annyiszor??? Miért zavarta akkor az hogy Petivel mostanában többet beszéltem, mint eddig??? Miért zavarta akkor az, hogy állítása szerint jól elvagyok másokkal is??
Két napja azt mondta hogy két tűz között van.. aztán azt mondta, rám már csakis barátként tekint. Én hiába mondtam neki, hogy legalább magának vallja be, hogy ez nem így van...
Erre most. Talán tényleg két tűz között van.. Még a pár nappal ezelőtti beszélgetésünk után is azt éreztem, hogy nem csak barátként tekint rám.. Úgy gondolom tényleg akar engem... de akarja N.-t is... És nem boldog.. ezt látom:S
"te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.." "te légy boldog.."
Vajon mennyire volt őszinte ez a mondata?? :S Mi van ha tényleg szeret, de tudja, hogy ebből soha nem lehet semmi? És lehet tényleg ezért volt így ennyire kiakadva.... Nem tudom mit tegyek... Igazából rossz kedvem nincs, de sírhatnékom van. Sajnálatot érzek. Sajnálom, hogy így "végződött".... Tudom, hogy annyira boldog lettem volna vele.. és szerintem ő is velem.... De mindketten tudjuk, és tudtuk is talán mindig, hogy soha se lehetünk együtt.... És ezért voltam kiakadva.. ahogy talán emiatt most ő is...
De lehet csak magamat áltatom ezzel, hogy ez így van. Lehet tényleg nem érdekli már, hogy mi van velem.. De ezt nem tudom elhinni.
Hiszen az ez előtti veszekedésünk után is azt hittem, hogy többé nem fog keresni, akkor is azt mondta, hogy elege van már a sok veszekedésből meg ilyenek.. ehhez képest másnap ő írt rám, hogy ne haragudjak már rá...
Meg ma is. Ráírtam délután, és azt mondta nem ér rá, mondom oks. De mikor lelépett, előtte beköszönt.. ilyet nem is nagyon szokott.
Most nem tudom mit tegyek, hiszen tényleg úgy hangzott ez a fenti mondatom amit neki írtam msnen, mintha végleg elbúcsúznék tőle.
De én tudom, hogy nem akarok végleg.
Na bőgök. TUDOM, hogy EL KELL FELEJTENEM ŐT, de egyszerűen NEM AKAROM.
De nem megyek fel pár napig, az biztos.... :(
Szeretlek Z...
Utolsó kommentek