"Tengernyi gond között nincs semmi jó..."

https://www.youtube.com/watch?v=0lf8YDLHQDE

Ezt a számot hallgatom. Olyan jóó, főleg ha a klippet is nézem hozzá :D

Legszívesebben felmennék msnre. De olyan nehezemre esik bocsánatot kérni tőle vagy ilyesmi. Mondjuk nem is az esik nehezemre...hanem, hogy elnézzem azt a mondatát. Nem tudok úgy tenni, mintha nem bántott volna meg. Mert bántó volt az a mondata. Nem haragszom, nem sértődöm meg, csupán csak nem akarok úgy tenni, mintha az nem is lett volna... Na mindegy. Azt mondta ma kérdezni fogok valamit. Hát levél nemjött, szal vagy nem lesz semmi, vagy nem levél, vagy holnap jön a levél.

Nemtom mit csináljak.

Hát most bőgtem. Bár ez egy ilyen nap. Nem szar nap, csak hullámvölgy nap. Mindegy.

"Ha volna miről, Veled is beszélgetnék."

Kösz hogy így eldöntötted, hogy velem nincs miről beszélgetni.

Mondom én hogy valahol mindig ettől féltem. Igazán kívánom, hogy találjon valakit ő is. De azt nagyon nem szeretném, hogy közben elfelejtsen. Én már nem is vagyok érdekes. Velem már úgyse tud miről beszélgetni. A világ összes dolgát megbeszéltük. Én nem tudok újat nyújtani neki. Velem már nem jó semmiről se beszélgetni. Hiszen megtalálta az aranyat.

Másokról is beszélnék, akik hetek óta alig keresnek. Így jártam.

Lassan már sok értelme nem lesz feljönni a netre. De a legjobb érzés mikor "eltűnök" pár napra, s ő kapkodva kérdezi merre jártam..

Egyébként ez sem az aminek látszik,na mindegy. Estét.

Valamelyik nap hm. Na most nem tudom, hogy volt valamelyik nap...És ez idegesít. Na mindegy. Elmondom másképp.

Szal valamelyik nap, az jutott eszembe, hogy én képes lettem volna akkor azzal a szerencsétlennel lenni, amiatt a szerencsétlen miatt pestre költözni meg ilyenek. És kiröhögtem saját magam. Nem azért mert már nem érdekel, hanem azért, mert így utólag belegondolva, akkor se érdekelt. Semmikor sose. Ugyan mit adott ő nekem? Nem láttam benne semmit. Csupán csak normális volt velem, szóba állt velem és azt hittem ez a "sors".

Azóta láttam egy filmet, az mindegy melyik. Benne a srác.. nagyon hasonlított valakire...A lényeg hogy benne láttam azt, amit igazán szeretnék.

Félreértés ne essék: nem estem bele egy színészbe :) Csak ismét eszembejutott, hogy én konkrétan mire is vágyom. Néha eltévedek. S ostobaságokat csinálok. Utólag meg kiröhögöm magam. Mint ahogy most. Bár szó szerint most nincs kedvem röhögni...

Valaki más miatt. Mindig ettől féltem. Nem csak nála, hanem minden egyes barátomnál/barátnőmnél. Hogy ha lesz valakije, "ejteni" fog. És nem lesz már rám ideje. Hát tényleg így is van.

Hazudunk. Minden egyes szavunk hazugság.Viszont ha tényleg őszinték lennénk, akkor is úgyanúgy megbántanánk a másikat. Inkább akkor ne mondjunk semmit.

Én sem tudom mi lenne a helyes, de ez így nagyon rosszul esik. Hogy jön egy másik lány, aki hirtelen fontosabb lesz. És nem csak hogy fontosabb lesz, de szebb is lesz, meg okosabb is, és ügyesebb, aranyosabb is. Ő nem csak egy sziát kap, hanem "pussz:)"-t, meg ki tudja még mit. És nem elég, hogy fontosabb és jobb lesz nálam, de én meg el is leszek felejtve. Talán ha megint lelépnék pár napra, eszébe jutnék. Hogy"ja, valami olyan fura...hm, ja igen, ő nincs fent már egy ideje". 

Vagy már ez se jutna eszébe. Hiszen kit érdekel? "Csak egy barát vagyok". Ő pedig a nő. Ő a fontosabb. Hiszen én 230km-re vagyok, úgyis csak egy karakter vagyok. Mit számít? 

Na megyek, mielőtt bőgnék:) Bár utána úgyis csak nevetnék. Mint mindig.